Kishimoto Kensei

Név: Kishimoto Kensei
Becenév: Takeshi
Nem: Férfi
Életkor: 16
Mágia: elemi mágia (tűz)
Klán: Quatro Cerberus
Kinézet: Összevissza álló hosszú, lilás-kékes haj. Kékes, zöldes szem. Teste izmos pedig nem is sokat edz, lehetséges, hogy az apjától örökölte. 170 cm magas és 65 kg.
Jellem: Csöndes, barátkozós típus. Míg be nem olvad a környezetbe addig félénk, de ahogy beilleszkedett úgy nyílik a szája is.
Felszerelés: néha egy-egy küldetésre elvisz magával egy szép kis kardot.


Előtörténet.:
Az apám egy nagy elemi mágus volt, vagyis inkább az én szemeben volt az ugyanis nem hencegett a képességeivel és nem is nagyon vet fel küldetéseket, de én és az anyám nagynak tartottuk. De egy nap apám és anyám összeveszett azon, hogy az apám állandóan csak otthon tesped, ráadásul engem is elkezdett tanítgatni az alapokra és ezt anyám nem nagyon szerette volna, hisz apám is mágus volt, de nem tett semmit és ezt apám fejéhez is vágta. Apám erre elment azzal a címszóval, hogy felvesz egy küldetést, de nem anyám miatt, hanem miattam. Egy órával később visszajött és megmutatta, hogy megvan a küldetés és, hogy most elindul és megkért arra minket, hogy ha visszajön, tekintsünk rá úgy mit egy igazi hős. Erre én odamentem hozzá mikor el akart indulni és elmondtam neki, hogy én már így is hősnek tartottam. Erre elkezdett kicsit pityeregni, de mégis elindult. Három napon keresztül vártam rá, hogy mikor nyit be az ajtón és, hogy mikor ugorhatok a nyakába, de a harmadik nap estéjén anyám elmondta, hogy az apám eltűnt és senki sem találja. Ezek után nagyon elszomorodtam, hiszen egy számomra értékes embert veszítettem el az apámat.

Egy hónapig tartott mire anyám rábeszélt, hogy ideje tovább lépnem és nem csak az apámra kéne gondolnom, hanem magamra is. Mikor anyám megkérdezte, hogy mit szeretnék kezdeni magammal, egyből rávágtam, hogy én is mágus akarok lenni pont úgy, mint az apám. Anyám csak mosolygott és nem mondott semmit. Három hétig egy normális embert kerestünk, aki meg is tudja nekem tanítani a dolgokat. Mikor megtaláltuk olyan boldog lettem, mint soha. Az edzőt Daisetsunak hívták. Az elemi mágiával kezdtünk el foglalkozni azon belül a, pedig a tűzre. /ok: apám arra kezdet el tanítgatni./ Daisetsuval három évig csakis edzettük és az alatt tökéletesre fejlesztettem a képességeimet. Negyedik év elkezdésekor Daisetsu bejelentette, hogy most elvisz egy kisebb kaliberű küldetésre, hogy megvizsgálja, hogy mit is tanultam az alatt a három év alatt.


Az első küldetés:

Nem a világ legkeményebb küldetése volt, de be tudtam mutatni, hogy mit is tanultam. A küldetés célja az volt, hogy el kellet pusztítani egy követ. A kőnek hatalmas ereje volt. A mester úgy mesélt róla mintha csak egy kis kövecske lenne, de nem volt az. Először is meg kellet keresni, ami nem legkönnyebb feladat.... Három heten keresztül kerestük és végül megtaláltuk. Galuna Islandon leltünk rá egy erdőben miközben három sötét ruhás alak próbálta kiszedni a földből, ugyanis félig a földbe volt ásódva. A mester csak mosolygott és intet, hogy indulhat az akció. Én szépen a bokrok és fák mögött megpróbáltam elég közel kerülni mire a mester csak kiugrott bokrok közül.
- Na most elmondom a lehetőségeket. - kezdet bele a mester- Szépen elmentek és elfelejtitek ezt a követ és mi soha többet nem hallunk rólatok vagy megküzdötök velem és ifjú tanítványommal.- Mondta majd körbenézett és lehetett látni rajta, hogy várja, hogy mikor is ugrok elő a bokorból. Úgy döntöttem, hogy nem váratom meg így egyből előugrottam az egyik bokorból és a mester mellé álltam.
- Most komolyan ti akartok minket elverni?- Kérdezte röhögve az egyik alak mire odamentem hozzá, és szépen pofén töröltem. Egész jól bírta ugyanis visszakaptam az ütést csak én, elrepültem a fenébe.
- Ne nézz le minket kölyök.- Mondta majd intett két társának, hogy szabad a pálya és kinyírhatnak minket. Mivel a senseinek nem tetszett a magánakcióm egy kicsit ideges lett, de ez pontkapóra jött. Nekem pedig nem nagyon tetszett, hogy így leütöttek ezért felugrott a földről és a senseihez siettem.
- Sensei azt a kisebbet bízd csak rám - súgtam oda neki- Fire Magic Mondtam majd egy nagy tűz kört készítettem az ellenfelem köré, de ő csak kiugrott belőle ugyanis nem sikerült valami magas falat alkotnom tűzből.
~ Túl szép is lett volna, ha ilyen gyorsan végzek vele -.-”~ Gondoltam majd elugrottam az ellenfelem támadása elől és elkezdtem gondolkozni egy másik terven. Gyorsan megnéztem, hogy Dai-san hol tart és megrökönyödve láttam, hogy már végzett és a főnök ellen harcol. Nem akartam kudarcot vallani ezért ismét támadásba lendültem, de most egy nagy tűz lavinát küldtem az ellenfélre, de ezt nem az ő megölősére szántam hanem, hogy eltereljem a figyelmét addig, amíg é én ki nem találom a tervet. Nem tartott sokáig, míg kitaláltam. A terv az volt, hogy ismét egy láng gyűrűbe zárom, de most egyből rá is zárom a tüzet. Emberi nyelven megsütöm. Először jó ötletnek tűnt, de valahogy nem sikerült. Vagy háromszor próbálkoztam, de valahogy mindig megúszta. Ismét körbenéztem, és meglepődve láttam, hogy a sensei a földön ül és nézi a harcomat. Nagyon meglepett, de tudtam, hogy mi a célja. Azt akarta, hogy egyedül, segítség nélkül nyerjek. ~ Ha most veszítek szégyent, hozok magamra és a mesterre is.~ Gondoltam majd ismét csináltam egy lánggyűrűt az ellenfelem körét és még mielőtt megjelent volna teljes egészében rázártam az emberre. Miután eloszlattam a lángokat csodálkozva, láttam, hogy az ember kicsit megpörkölve fetreng a földön. Gratulálok Takeshi. Ja amúgy a követ megsemmisítettem, míg te harcoltál. - Legyintett nyugodtan, de nekem leesett az állam ugyanis két emberrel küzdött meg és még ezek után volt energiája elpusztítani azt a követ. Ezek után elindultunk vissza Magnoliába.
Csatlakozás a Quatro Cerberushoz


Három hete volt, hogy először harcoltam és rájöttem, hogy sokkal erősebb vagyok, mint gondoltam. Azok után, amin átmentem úgy döntöttem, hogy itt az ideje csatlakozni egy céhhez. Elkezdtem nézegetni a céheket és kettő tetszett meg. A Quattro Cerberus és a Fairy Tail. Mikor elmondtam a senseinek a két lehetőséget, egyből leharapta a fejemet a Fairy Tail miat ugyanis azok nagyon szétszortak. Ezek után maradt a Quattro Cerberus a sensei megígérte, hogy elvisz hozzájuk, de csak akkor, hogy ha még maradok egy hónapot nála. Mivel egyedül nem hiszem, hogy boldogultam volna belementem az alkuba. Az alatt az egy hónap alatt segített erősíteni a Fire Magicemet. Miután letelt az egy hónap összepakoltam és szóltam neki, hogy itt az ideje az indulásnak. Látszott rajta, hogy nem nagyon akaródzik neki az, hogy oda adjon másoknak, ugyanis úgy megszeretett, mint a fia. Annyit tudtam, hogy a családja elhagyta, mikor azt mondta, hogy egy kicsit több időt akar fordítani a mágiára. Nagyon sajnáltam, de megígértem neki, hogy amik csak tudom, meglátogatom. Délben sikerült elindulnunk pedig reggel nyolcra terveztük... Mikor megérkeztem leesett az állam. Egy nagy épület állt előttem mire ki volt rakva a Quetro Cerberus jele és nagy betűkkel ki volt írva, hogy Quetro Cerberus Bementünk és egy ember egyből oda futott hozzám.
- Szevasz. Te lennél az újonc?- Kérdezte vidáman én, pedig csak bólogattam. Látszólag nagyon örült. Ezek után mindenkivel összeismerkedtem és lassan a családomnak tartottam a Quatro Cerberust. A Quatro Cerberus jelét a jobb alkaromra kaptam.

Csak az az egy kérdésem van hogy a Phantom Lord-hoz Akartál Csatlakozni...Hogy keveredtél a Quatro Cerberus-hoz xd?

Rendben Látomn hogy átjavítottam majd megkapod a szintet és az ékköveket